HR Trends 2025: Magyarországi munkaerőpiaci és HR kilátások

Mészáros Lőrinc vagyona közelíti a kétezer milliárd forintot, miután egy év alatt 500 milliárd forinttal gyarapodott. Ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, mennyire boldogok a magyarok, szükségünk van a Te véleményedre is. Kérjük, töltsd ki online kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen feltérképezzük, milyen tényezők járulnak hozzá a boldogságunkhoz! A kutatás eredményeiről pedig hamarosan egy átfogó elemzés keretében számolunk be.

Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a mentális egészség is a szerencsejátékokkal összefüggésben. A kaszinók mentális egészségügyi szervezetekkel működnek együtt, hogy forrásokat és támogatást nyújtsanak a szerencsejátékkal kapcsolatos problémákkal küzdő játékosoknak. Ezek a kezdeményezések a fenntarthatóság holisztikus megközelítését mutatják, amely magában foglalja a környezeti, társadalmi és mentális jólét szempontjait. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb szabályozási fejleménye a pénzmosás elleni intézkedésekre való fokozott összpontosítás volt. A kaszinóknak, mind az online, mind a szárazföldi kaszinóknak, mostantól kezdve szilárd pénzmosási politikákat és eljárásokat kell bevezetniük.

• Míg 2024-ben a cégek 11%-a nem engedélyezte az otthoni munkavégzést, ez az arány 2025-re 17%-ra nőhet.
• Az okostelefonok egyre nagyobb teljesítményével a mobil kaszinók olyan élményeket kínálnak, amelyek vetekednek asztali társaikkal.
• Magas – 20% feletti – volt a keresetnövekedés a legalacsonyabb átlagkeresettel rendelkező egyéb szolgáltatás, szálláshely-szolgálatás, vendéglátás és a szociális ellátás ágakban.
• Az év egészét tekintve Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön a leginkább, a legkevésbé pedig Észak-Magyarországon.
• Ez azonban jelentősen nehezítheti a munkaerő-toborzást, mivel a home office mára nem előny, hanem alapelvárás lett a munkavállalók körében.

Emellett az online https://www.kisgrafika.hu/ kaszinók fejlett algoritmusokat alkalmaznak, hogy személyre szabott játékélményt nyújtsanak. A technológia például képes a felhasználói viselkedés alapján testre szabott ajánlásokat készíteni. Ezek a fejlesztések nemcsak a felhasználók elkötelezettségét fokozzák, hanem biztonságosabb és átláthatóbb játékkörnyezetet is biztosítanak.

2021 során a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nominálisan 8,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A teljes munkaidősök részére számfejtett bruttó keresettömeg a bérkiáramlásnál gyorsabb ütemben, 14,0%-kal nőtt. Az 5,3 százalékpontos ütemkülönbség kialakulásában a járvány utáni visszarendeződés döntő szerepet játszott. A teljes potenciális munkaerő-tartalék 262 ezer főt tett ki 2022 II.

A potenciális munkaerő-tartalék aránya régiók szerint a 15–74 éves népességen belül

A virtuális valóságtól a blokkláncig a technológiai újítások jelentős hatást gyakorolnak. Az egyik figyelemre méltó trend a mesterséges intelligencia (AI) fokozott alkalmazása az ügyfélélmény fokozásában és a tisztességes játék biztosításában. Negyedévében a nők rátája nagyobb mértékben nőtt a férfiakénál, az előbbieké 70,0, az utóbbiaké 78,7%-ra emelkedett. Negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 696 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A nagyobb növekedést az irodai dolgozók körében regisztrálták, ahol 29%-kal bővült az állomány, szemben a fizikai munkakörökben tapasztalt szerényebb, 8%-os emelkedéssel. Negyedévében a munkanélküliek átlagosan 10 hónapja kerestek munkát. A tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 37%-ra emelkedett, ezen belül egy év alatt 17 ezer főről 23 ezer főre és 8,6-ről 15%-ra nőtt a több mint 2 éve munkát keresők száma és aránya. 2021-ben a referenciahéten nem dolgozók foglalkoztatottakon belüli arányát és az átlagosan ledolgozott munkaórák változásait az ünnepnapok, a tanítási szünetek és a nyári szabadságok mellett továbbra is befolyásolták a járványügyi korlátozások és a járvány hullámai. A betegszabadságon lévők száma és aránya márciusban és szeptembertől kezdődően az őszi időszakban kiugróan magas volt, ami a munkától való távolmaradásra és a ledolgozott munkaórák számára is hatással volt.

• A járvány harmadik hullámának lecsengésével és a korlátozások tavaszi feloldásával párhuzamosan a foglalkoztatottak száma újra növekvő pályára állt.
• A vállalkozások rendszeres kereseti dinamikáját egy éve a sokaság összetételében történő változások is emelték.
• Az Európai Unió (EU27_2020) tagállamainak rangsorában Magyarország az ötödik helyen állt 3,2%-os munkanélküliségi rátájával, ami 2,8 százalékponttal volt alacsonyabb az Unió 6,0%-os átlagértékénél.

Az olyan országok, mint Nigéria, Kenya és Dél-Afrika gyors növekedést tapasztalnak a szerencsejáték-ágazatban. Ezt a növekedést olyan tényezők mozgatják, mint a fiatal, technológiailag képzett lakosság, az okostelefonok növekvő elterjedtsége és a sportfogadás iránti kulturális vonzalom. Az afrikai piac azonban egyedi kihívásokat is jelent, többek között az országok eltérő szabályozási környezetét és a helyi fizetési megoldások szükségességét. Azok az üzemeltetők, akik képesek eligazodni ezekben az összetett helyzetekben, egy olyan piac előnyeit élvezhetik, amely hatalmas növekedési potenciállal és a már jobban kiépült régiókhoz képest viszonylag alacsony versennyel rendelkezik.

Magyarország foglalkoztatási rátája az uniós átlag feletti

Az idősebb korcsoportok közül a 25–54 évesek rátája 0,4 százalékponttal, 3,7%-ra, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2%-ra emelkedett. Bár a feldolgozóiparban is jelentős volt a létszámbővülés (6300 fő), jóval alatta maradt az előző évi növekedésnek. A legtöbb ágazatban nőtt a munkavállalók száma, de az élelmiszeripar, a textil- és bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén kisebb (összesen mintegy 1300 fős), a járműgyártásban pedig jelentősebb (1600 fős) csökkenés történt. A Covid19-járvány és a védekezés során bevezetett korlátozások hatása eltérően mutatkozott meg az egyes ágazatokban.

Negyedévében átlagosan 199 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 18 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest. Negyedévében a tavalyi évhez hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, több, mint 4 százalékponttal. 2 százalékpont körüli volt a bővülés a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyében is.

A fővárosiak átlagfizetése 78%-kal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiekét. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai. Évi 8,7%-os bruttó bérkiáramlás 1,0 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendszeres keresetek növekedési üteme is lassult egy év alatt (9,3%-ról 8,9%-ra), de e mutató esetén kisebb – 0,4 százalékpontnyi – ütemkülönbség alakult ki.

Az ágazatok közül kiemelkedik a pénzügyi szektor, ahol a létszám 41,65%-kal bővült az elmúlt öt évben. Az IT és az autóipari szektorokban szintén növekedés volt megfigyelhető, bár szerényebb mértékben, 22-23% körül. A pénzügyi szektor erőteljes bővülésének oka az ügyféligények folyamatos növekedése, illetve a szolgáltatások iránti stabil kereslet. Az IT szektorban a járvány alatt növekedett kereslet ugyan megmaradt, de a gazdasági lassulás 2023-ban ezen a területen is mérsékelt létszámbővülést eredményezett.

Bár az AI növelheti a produktivitást és csökkentheti az adminisztrációs terheket, a munkavállalók egy része még bizalmatlan a technológiával szemben. A legfőbb kihívások között az adatbiztonság, a költségek és a szakértelem hiánya szerepel. Bár a magyar munkaerőpiacon nagy az elvándorlás, a külföldi munkavállalók bevonását sok vállalat elkerülné, ami bizonyos ágazatokban munkaerőhiányhoz vezethet. Az FMCG, a HORECA és a logisztikai iparág kiemelkedően jó eredményeket vár, míg az IT és pénzügyi szektorok inkább stagnálásra készülnek. Az autóipar és az építőipar pedig nehéz időszakot él meg, bár utóbbi esetében enyhe optimizmus tapasztalható. A Randstad HR Trends 2025 felmérése átfogó képet ad a magyar munkaerőpiac helyzetéről és a vállalatok HR-stratégiáiról.

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 67 ezer fős bővülése okozta, de a külföldön dolgozók létszáma is 13 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma egy év alatt 6 ezer fővel 80 ezerre csökkent, ami a járványt megelőző év, 2019. Negyedévétől kezdve élénkülés figyelhető meg a foglalkoztatottak körében. 2021-ben nemzetgazdasági szinten a keresetek reálértéke 3,4%-kal nőtt egy év alatt. A visszafogottabb növekedésben az infláció gyorsulása játszott jelentős szerepet. A júniusi törést a magasabb infláció (5,3%) és a nettó keresetnövekedés lassulása eredményezte.

A V4-országok közül Csehországban alakult kedvezőbben a foglalkoztatottság, ahol a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal volt magasabb a hazainál. A legjobban fizető nemzetgazdasági ágakKözfoglalkoztatottak nélküli adatok.7 a pénzügyi szolgáltatás, az információ, kommunikáció és az energiaipar voltak. Ezeken a területeken 2021 során a havi bruttó átlagkereset meghaladta a 681 ezer forintot. Ezenkívül még a szociális ellátásban voltak ennél alacsonyabbak az átlagkeresetek.

Az eredmények alapján a magyar vállalatok optimistábbak, mint az előző évben, ugyanakkor számos kihívással kell szembenézniük, különösen a bérek, a munkaerőhiány és az AI integráció területén. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek kapcsán hazai és nemzetközi viszonylatban is viszonylag szűk adatkörök állnak rendelkezésre. A legtöbb statisztikai felmérés más és más definíciót alkalmaz a megváltozott munkaképesség vagy fogyatékosság meghatározásaként, így elmondható, hogy a legtöbb adat egymással nem, vagy kevésbé összehasonlítható. Ezen tényezők ellenére egy korrekt áttekintést kívánunk adni az Érték Vagy! Portál MMK álláskeresői célcsoportjának, illetve a rájuk irányuló munkaerő-kereslet (foglalkozatói szándékok) jellemzőiről és összetételéről. Az alábbi vázlatszerű felsorolásban félkövér betűtípussal kerültek megjelölésre a legutolsó felmérés(ek)ből származó legfrissebb adatok.

A boldogság nem csupán egyéni érdek, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb emberek egészségesebbek, produktívabbak és hosszabb életet élnek. Emellett a boldogság mértéke egy ország jólétének és fejlettségének is fontos mutatója lehet.

A járvány a munkaerőpiac valamennyi szegmensében éreztette hatását, így a romákA Munkaerő-felmérés a nemzetiségi hovatartozást önbesorolás alapján határozza meg. Roma népességhez tartozónak tekintettük azokat a válaszadókat, akik a nemzetiségi hovatartozást tudakoló 2 kérdés valamelyikére azt a választ adták, hogy cigány (roma).15 helyzetében kialakuló kedvező irányú trendeket is némileg megtörte. A változások a roma és a nem roma társadalomban meglévő jelentős különbségeket némileg fokozták. A magasabb bérrel rendelkezők fizetése – a béremelések ágazati jellemzőivel összefüggésben – gyorsabb ütemben nőtt, mint az alsóbb kvintilisekbe tartozóké, így a keresetekben megmutatkozó különbség némileg nőtt az előző évhez képest. A videótartalmak beépítése a toborzási stratégiákba jelentősen növelheti a SEO-teljesítményt és az elkötelezettséget. A videók akár 157%-kal is növelhetik az organikus forgalmat, így hatékony eszközt jelentenek a potenciális jelöltek vonzására, valamint a vállalat munkakörnyezetének és értékeinek bemutatására.

A keresetek minden megyében jelentősen nőttek, és a növekedés többnyire az alacsonyabb keresettel rendelkező térségekben volt átlag feletti. A felmérés szerint tovább csökken a home office lehetőségek száma. Míg 2024-ben a cégek 11%-a nem engedélyezte az otthoni munkavégzést, ez az arány 2025-re 17%-ra nőhet. Ez azonban jelentősen nehezítheti a munkaerő-toborzást, mivel a home office mára nem előny, hanem alapelvárás lett a munkavállalók körében.

A foglalkoztatás jellemzői tekintetében a romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbségek vannak. A romák esetén kiugróan magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya. A közfoglalkoztatásnak nagyobb a szerepe a romák munkához juttatásában, 2021-ben a roma foglalkoztatottak több mint ötöde vallotta magát közfoglalkoztatottnak, ami jóval meghaladta a nem romákra jellemző arányt. Emellett 2021-ben minden harmadik roma foglalkoztatott határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma az 5%-ot sem érte el. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett. Az év egészét tekintve Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön a leginkább, a legkevésbé pedig Észak-Magyarországon.